Lima egy buzgó és dinamikus metropolisz, gazdag történelmi hátterrel, nagyszerűen megőrzött koloniális epűletekkel és templomokkal, sok parkkal és egy nem elhanyagolható partvonallal a Csendes Óceán mentén.
A város szívében van a Plaza De Armas (vagyis ‘fegyverek tere’, *egy kis érdekesség: Peruban minden város és település fő tere Plaza De Armas-nak van elnevezve az 1821-es függetlenedésük óta) ahol meg lehet csodálni a Katedrálist és a Kormány épületet; innen gyalog távolságra van Plaza San Martin, a San Francisco Kolostor és még számos templom, park és múzeum.
A Plaza De Armas egy szigorúan manikűrözött park szemben a Katedrálissal és a Kormány épülettel. Mindkét épület csodálatosan fennt van tartva, ámbár egyik sem az eredeti. A tér közepén látható bronz szökőkúttól eltekintve minden más a tér körül romba dőlt 1746-ban amikor Peru történelmének az egyik legerősebb földrengése kevesebb mint 4 perc alatt az egész várost megsemmisitette. Az egész tér fegyveres katonákkal és rendőrökkel van tele; nagyon komolyan veszik a közbiztonságot, alkonyatkor teljesen le is zárják az arra vezető utakat és járdákat.
Egy pár perc sétálásra van innen a San Francisco Templom és Kolostor. A templom magában is gyönyörű, de ami valójában vonza a legtöbb látogatót, a hírhedt föld alatti katakombák és a történelmi könyvtár a kolostorban ahol egyes iratok az európai felderítők érkezése előtti korból származnak. A katakombákat minden nap lehet látogatni, a történelmi feltárások azt becslik hogy körülbelül 25,000 ember csontjai lehetnek eltemetve a kolostor alatt, bár vannak akik azt állítják hogy valószínüleg ennek legalább a háromszorosa egy valósabb szám. 1991-ben a UNESCO a történelmi világörökségnek nyilvánította.
Egy másik nagyon szép templom, ahová csak véletlenül keveredtünk be az Iglesia de La Merced. Ez egy 16-dik századi templom aminek az egyik legszebb bejárata van amit a városban láttunk, de a belső diszletek is mindenképpen egy kihagyhatatlan látványosság.
A város történelmi központjába sok Barokk és Francia építésű épületet lehet látni, köztük a Püspöki Palota, a Város Háza vagy a Paseo de la Republica. Ha tehetitek, használjatok tömeg közlekedést, mert mint saját (mentális) kárunkra tapasztaltuk, a forgalom Limában kétségtelenül a legrosszabb amivel 14 hónapos utunk alatt Dél Amerikában találkoztunk.
Ha szeretnéd megnézni és/vagy megvenni a legszebb perui szuveníreket itt a helyed! Az Indián Piac az Avenida Arequipe-n egy hatalmas csarnok ahol mindent lehet találni ami csak a perui vagy dél-amerikai hagyományokhoz fűződik. Alpaka vagy vicuna szőrből készült sálak, sapkák, takarók, ezüst ékszerek csiszolt féldrágakövekkel, füstölők, teák, táskák, kulcstartók….valójában bármi amit el lehet adni. Kicsit nehezünkre esett hogy elsőre semmit nem vehettünk, de mivel még legalább fél év utazást terveztünk a motorunkon Peru után, gyakoroltunk egy kis önmegtartóztatást. Amúgy végül Limából repültünk vissza az USA-ba, úgyhogy mégiscsak sikerült nekünk is találni pár kedvesebb, leginkább emlék értékü szuvenirt.
A város egyik legtúristásabb (és egyben legdrágább) negyede Miraflores. A legtöbb étterem, bár és kávézó nyugati stílussal, kényelemmel és persze árakkal vár mindenkit. Van itt sushi büfé, olasz étterem, McDonalds, angol kocsma, meg bármi más is amit csak szeretnél. A parkok nagyon szépek és biztonságosak, még kora este is. Itt van a Kennedy Park avagy a “macska park” ahol több tucat házi macska él szabadon. Anno azért telepítették be őket hogy elkapják a patkányokat, de manapság a járókelők és a helyi önkéntesek egyaránt gondozzák őket.
Barranco után, ha még van benned szusz, érdemes lesétálni a Playa Pescadores felé. Itt számtalan kis étkezőhely ajánl friss és ízletes tengeri ételt, többek között ceviché-t ami az egyik nemzeti étel, nyers halból vagy egyéb tengeri herkenytyükböl készül citrom, só és csipős paprika hozzáadásaval. A citromsav gyakorlatilag nyersen megfőzi az apróra vágott halat. Elég rendhagyónak hangzik de aki szereti a tengeri kaját a cevicé-t érdemes megkostolni. Mi volt hogy hetekig minden nap ettük, főleg amikor Peru déli partvonalán utaztunk, mivel az ebéd menünek mindenhol része volt.
Nekünk ámbár kisütött a nap egy fél órára, még mindíg nagyon hideg volt a víz, a Floridában töltött éveink talán picit elkényeztettek minket, úgyhogy inkább vettünk friss ráját és tenger gyümölcsét és megfőztük a hosztelunkba vacsorára.
Limának egy hosszú és gazdag történelme van, a koloniális idők alatt a déli kontinens egyik leggazdagabb és befolyásosabb kereskedelmi városa volt. Az európai felfedezők érkezése előtt pedig egy ősi civilizáció élt itt. Lima Kairo után a második legnagyobb főváros amit sivatag vesz körül, mégis hűvös és párás éghajlata van az Oceán hatására. Az őslakosok, a Wari törzs, annak idején szent földnek tekintették ezt az oázíst és egy várost építettek nem messze a szikláktól. Több mint ezer évig éltek itt mielött az Inkák leigázták őket, és mindössze száz évvel később az első Spanyol hajók megjelentek a láthatáron. Annak a történetnek pedig mindenk tudja a végét.
Az egyik legjobb program amit este csináltunk a városban a Circuito Magico Del Agua szökőkút park meglátogatása volt. Ez a park minden este több ezer színes lámpával kivilágitott szökökutakkal kápráztatja a látogatókat. A fények és a szökökútak szinkronizálva vannak. Több száz család, szerelmespár, fiatal, öreg, helyi és turista fordul itt meg esténként. Kevesebb mint 600Ft a belépő amivel órákig barangolni lehet a tőbb tucat szökökút körül. Minden este (7:15, 8:15, és 9:30) van a “Fuente de la Fantasia” szökőkútnál egy 20 perces lézer show, ami a műsor fénypontja.
Alta Alta volt az egyik utolsó nagyobb város ahol megálltunk Nordkapp előtt, innen már tényleg csak pár napra voltunk. Egy valamiért viszont még akartunk állni
Popayan Amikor már Kolumbia déli oldalán jártunk és elkezdtünk a határ átkelésen gondolkozni Ecuador felé, páran említették nekünk a “fehér várost” ami elnyerte (persze nem
Storfors Svédországban jártunkkor a Covid-19 miatt elég limitáltak voltak a lehetőségeink, mivel innét Norvégiába akartunk tovább menni tehát a norvég kormány óvintézkedéseit figyelembe kellett vennünk és
Colonia del Sacramento Colonia del Sacramento volt az első megállónk Uruguayba miután Argentína nyugati majd keleti partját is bejártuk. Az utak jó minőségűek és a
Kolumbia Kávé Régiója Ki szereti a kávét? Sokan ha Kolumbiára gondolnak vagy a drogbárókra gondolnak, vagy a kávéra….vagy talán mindkettőre. Minden esetre Kolumbia kávé régiója
a Tatacoa sivatag Az elmúlt években Kolumbia határozottan népszerűbbé vált a Dél-Amerikába látogatók között. Több más közt ez annak köszönhető hogy az ország jelentős fejlődésen