Miután átértünk Argentínából Uruguayba, hamar elhatároztuk hogy nagyon szimpatikus nekünk az ország; az emberek nyugodt és barátságos mentalitása, a gasztro-kultúra a kellemes atmoszférájú városok és falvak az Atlanti óceán partján, csupa pozitív első benyomást keltettek. Elég keveset tudtunk Uruguayról, úgyhogy utána olvastunk jócskán és miután már az országba voltunk kérdeztünk is bőven. “Minden amit csak egy átlagos utazó látni akar a partvonal közelében van”. Ezt az infót kaptuk újra meg újra és az ország népessége és elhelyezkedése alapján rá kellett jönnünk hogy igazat mondanak. Uruguay turisztikai szempontból érdekes részei a partvonalon mentén vannak. Az ország népessége 3,5 millió, ebből 1,8 a fővárosban lakik, további 1 millió a partvonal mentén és a maradék pedig szétszórva a mezőgazdasági területeken amik az ország 83%-át teszik ki. Amúgy a szarvasmarhák száma a népességhez 4 az 1.
Montevideo messze a legnagyobb város az országban és nagyon sok szempontból érdekes tud lenni egy oda látogatónak. Amikor Coloniáról írtunk, említettük hogy a Portugálok alapították a várost, hát Montevideot pedig a Spanyolok 1723-ban. A két hódító nemzet ebből a két városból vívták sok sok éven keresztül a háborúikat a terület tulajdonjoga felett.
A Dél-amerikai utunk során jó párszor feliratkoztunk ingyenes városnéző túrákra. Sok városba lehet hasonló programokra benevezni, néha nagyon jó és érdekes program, néha kevésbé,sok függ a túravezető tudásától és angol nyelvtudásától. Itt nagyon jól jártunk, mivel a városnézés Montevideóban egyben volt szórakoztató és informatív. Curioso Free Tour volt a neve, az idegen vezetőnk Juan Pablo jól beszélt angolul és nagyon élvezte a munkáját, a túra végén pedig mindenkinek a kérdéseire sorba válaszolt akár a városról, történelemről, ételről.
Montevideo sok gyönyörű koloniális épülettel büszkélkedik amiket nagyszerű állapotban megőriztek vagy renováltak. Az óvárost a Plaza de Independenciáról lehet megközelíteni ahol még érdemes megcsodálni a Palacio Salvo-t ami nevezetes mert anno amikor megépült (1928) Latin Amerika legmagasabb épülete volt. Nem meglepő módon a Kormány Épület is ezen a téren található. A tér közepén egy szobor van José Artigas emlékére akit Uruguay alapító atyjának tartanak. A szobor alatt egy földalatti kripta van ahol katonák őrzik Artigas hamvait.
Mellesleg Uruguay Dél-amerikai viszonylatban a legbiztonságosabb és mind gazdaságilag és szociálisan is a legelőrehaladottabb ország címét tudatja magáénak. Itt a béke, demokrácia, társadalmi egyenlőség, szólás és vallás szabadság mind messze meghaladják a környező nemzetek normáit. Uruguayban, a kontinensen elsőként, a női majd az LMBT jogokat védő törvényeket vezettek be, később pedig 2013-ban (a világon az elsőként) legalizálták a marihuánát, és nem csak orvosi célokra. Ha már erre jártok a Nemzeti Parlament épületet is érdemes megnézni, ami néhány kilométerre található a központtól.
Ha fel akarod fedezni az uruguayi gasztronómiát, nem lehetsz vegetáriánus. Az ország népessége átlagosan fejenként 99kg marha húst (ebbe más hús nincs még beleszámolva) fogyaszt évente!
A Mercado del Puertoban meg lehet találni mindent ami szemnek szájnak ingere. A rostélyos készítés Uruguayban rettentő komolysággal végzett tevékenység, nagyon büszkék a marha húsuk minőségére és az elkészítés folyamata nagyon precízen meghatározott szabályokat követve zajlik. A Mercadoban vannak éttermek, speciális étel és ital árusok és kézművesek.
Egy másik nagyon hagyományos dolog a Mate, ami a legnépszerűbb ital Uruguayba. Egy fajta tea levél (yerba mate) amit egy szívószállal fogyasztanak speciális poharakból naphosszat. A túravezetőnk egész idő alatt szippogatta de rajta kívül is szinte minden második embernél volt meleg vizes flaska és pohár az utcán. Mint utólag kiderítettük a matera könnyebb rászokni mint a kávéra és szintúgy magas a koffein tartalma.
Az Avenida 18 de Julio, a város gerince, ez az út vezet a Plaza de Independenciához. Itt lehet számtalan Múzeumot, kiállítást, üzlethelyiséget végig látogatni. Nekünk a Csempe Múzeum volt a kedvencünk.
A turista információból kaptunk egy egész listát a különböző múzeumokról és kiállításokról; nyitva tartásokkal, címekkel és belépési díjjakról. Több mint 30 múzeum volt a listán aminek több mint fele ingyenes volt.
Még a túránk részeként elmentünk a Plaza Constitutionba, ami annak idején a város főtere volt a kormány épülettel és a Bazilikával. Itt rendszeresen vannak antik vásárok ahol könyvet, porcelánt, bútort vagy bélyeget mind egyaránt lehet venni.
A Catedral Basilica de Inmaculada az ország legnagyobb temploma ahol többek között az első uruguayi miniszterelnök hamvait őrzik.
A Feria de Tristán Narvaja a legnagyobb szabadtéri piac. Gyakorlatilag az egész városrész több utcában átalakul, és mindent meg lehet venni amit csak szeretnél. Zöldség, gyümölcs, házi hús és tejtermékek. Ruhák, háztartási cikkek, szerszámok. Hobbi és gyűjtemény tárgyak, antikok amit csak el lehet kébzelni, ezüst kanáltól, bakelit lemezek, bútorok vagy csillárok. Az egész napunk ráment, ha ezen csodálkozol, még nem ismersz minket.
A helyiek, saját bevallásuk szerint mind futball fanatikusak, amivel 100% egyet is értünk, szóval ha az időtök engedi üljetek be valahová egy meccset nézni, az izgalom és szurkolás ragályos.
Immáron a kilencedik országot látogatjuk Dél-Amerikában és úgy tapasztaltuk Uruguayban tudtak a legtöbben Magyarországról valamit. A fenti leírásunk során biztos sokaknak nyilvánvaló, Magyarország nevét anno Puskás Öcsi véste az urugayiak emlékezetébe és azóta is ott tartja. A nagy stadiont is meg lehet látogatni ami 1930 az első Foci VB-t rendezte a világon.
Az egyik délutánunkat egy kicsit csendesebben akartuk tölteni a tömegtől távol, úgyhogy lesétáltunk a parthoz és a kikötőhöz. Ide inkább csak helyi fiatalok járnak ki, vagy akik horgászni akarnak. Sötétben valószínűleg nem nagyon bizalom gerjesztő egy hely lehet, de egy szép napos délután egy jó programnak bizonyult.
Mindent összevetve nagyon jól éreztük magunkat Uruguay fővárosában. Hangulatosnak,békésnek és változatosnak találtuk, kb 5 napot voltunk itt aztán tovább indultunk a part mentén keletre a következő magállónk felé. Csak így utólag jöttünk rá hogy az ittlétünk alatt egyetlen képet sem csináltunk magunkról. Hát még van mit tanulnunk a blogozásról!
Nazca Miután elhagytuk Piscot, tovább haladtunk dél felé a partvonal mentén. A sivatag továbbra is végtelennek tűnt, de a kilátás párszor megállásra késztetett minket. Az idő
A Halál Út La Pazban, Bolívia egyik fővárosában (igen ott kettő van) töltöttük a Karácsonyunkat 2018-ban. Jobbára nyugis pár nap volt, de korán sem meghitt.
Paraguay Jezsuita hagyatéka Egy csipetnyi történelem Az összes ország közül amit végigutaztunk Dél-Amerikába (9), Paraguayról tudtunk a legkevesebbet. Amikor átértünk a határon Brazíliából Ciudad del
Uruguay A spanyolok és a portugálok több száz éven keresztül harcoltak ezekért a területekért. Miért? Stratégiai elhelyezkedés, gazdag termőföld és partvonal. Nekünk miért tetszett ?
Torres del Paine Chile talán leghíresebb látnivalója a Torres del Paine Nemzeti Park, a túrázás, kempingezés és hegymászás Mekkája. 1959. május 13-án alapították a 2272,98
Panamaváros Amikor a buszunk beérkezett az Albrook állomásra egy kicsit megszeppentünk. Próbáltunk visszaemlékezni hogy utazásaink során voltunk-e már ekkora buszpálya udvaron de nem sikerült felidézni