SAM, az utazó otthonunk | Plan Pack Travel Repeat

A furgonunk Sam

A guruló otthonunk építése

Az utazásunk dél-amerikai hátizsákos/motoros szakasza után már megfogalmazódott bennünk az életünk következő lépése. Saját tervezésű és építésű furgonnal szeretnénk utazni, először Európában, majd esetleg tovább Afrika vagy Ázsia felé.

Miután tavasszal Gyuri haza hozta a Németországban vásárolt Citroen Jumper-ünket, az első pár feladat bürokratikus volt, aztán Pestre siettünk fel hogy felszereltessünk egy napelemet a kis otthonunk áram ellátására. Az első pár hét munkálatai nem voltak túl látványosak: burkolat és bútor tartó szerkezetek építése és a teljes belső tér szigetelése mind mind időigényes, láthatatlan de nélkülözhetetlen munkák voltak. De házat sem lehet a konyhabútor beépítéssel kezdeni.

A szigetelés nagyon fontos alapot képviselt a furgonban, először kivettük a régi rétegelt lemez padlózatot ami bent volt amikor vettük a járgányt azután pedig leraktunk vízálló rétegelt lemezből (csúszásmentes rétegelt lemez, alias platólemez) vágott stáflikat és azok közé került a kőzetgyapot szigetelés. A stáflik elég sűrűn vannak ahhoz hogy tartsák a padlózatot ( 18mm-es platólemez felette pedig laminált lap) és megemelik a szerkezetet hogy megfelelő vastagság kerüljön be a szálas szigetelésből. A vízállóság kérdését pedig egy párazáró, hő-visszaverő fólia oldja meg amit aluminium szalaggal ragasztottunk össze a toldásoknál (kb 400m fogyott a szalagból). A kaszni sehol sem lett megfúrva, a merevítésekhez és gyári rögzítési pontokhoz csavaroztunk minden szerkezetet.

Mivel a furgonokat alapvetően nem úgy tervezték belülről hogy fa burkolattal legyenek beépítve, elég sok aprólékos és gondolkodós munkával járt a burkolat felrakása. A lambéria rögzítése a síkban eltérő felületeken nem ment gyorsan (a szakértöknek ajánljuk hogy tegyenek egy pillantást az utas és rakteret elválasztó panel burkolat megoldásra, képek a szöveg alatt). Szintén időigényes munkák között említhetjük az ajtók burkolását. Ezeknél, minden egyes darab lambéria esetében meg kellett tervezni hogy melyikbe kerülhet facsavar, önmetsző lemez csavar vagy éppen flexibilis ragasztó esetleg ezek kombinációja. Az ok, az ajtó lemezek kialakítása és a benne futó vezetékek elhelyezkedése. Voltak olyan sarkok és szegélyek ahol a felület bonyolultsága miatt a lambéria darabokat több oldalról, különböző szögekben kellett kivágni és összeilleszteni ami darabonként néha beletellett akár 1 órába is. A lambéria beszerelés előtt egy rétegben mindkét oldalról le lett kenve de a kész felületre Márti ráfestett egy második réteg lakkot.Összesen 22 liter lazúr fogyott el a projektre.

Most még jöhet a laminált lap aztán az igazi beépítési és asztalos munkákkal folytatjuk. Szóval ahogy említettük korábban a szigetelésre raktunk egy réteg hőtükrös párazáró fóliát aztán erre került vissza a vízhatlan préselt lemez. A következő réteg egy pár millimetres laminált lap alátét volt amit a préselt lapra ragasztottunk két oldalas ragasztószalaggal és végül erre került be a laminált lap ami jócskán feldobta a belső tér hangulatát.

Aztán végre eljutottunk oda a furgonunk otthonná alakításában hogy elkezdtek szekrények és fiókok megjelenni. Már egy ideje kiválasztottuk az anyagokat amit az asztalos barátunk segítségével a tervünk alapján megrendeltünk előre, most pedig elkezdődött az összeállítás. A konyha szekrények voltak az első lépések és miközben ezek épültek a műhelyben, megcsináltuk a tető rácsot és a létrát. Használtan vettük a csomagtartót és mivel már jócskán kopott volt és picit túl hosszú is, na meg itt ott a rozsda is megkezdte, először teljesen szét szedtük, majd lecsiszoltuk és újra festettük speciális horganyzott fémre való festékkel. A Márti kívánsága volt hogy a furgon tetején legyen egy kis extra helyünk, ezért a csomagtartó fémszerkezetére került két 60 cm-es vízálló rétegelt lemez ( itt is a platólemez- mielőtt valaki kérdezné, nincs platólemez gyárunk, sőt a terméket sem próbáljuk reklámozni ). Így amikor kedvünk tartja felmászhatunk csillagokat nézni egy ital mellett, ott aludni, vagy esetleg a reggel kávét szippogatni. Gyakorlatilag egy szezonális, multifunkcionális, extra “helység” lett a furgon teteje.

Amikor a bútorok elkezdtek a helyükre kerülni a furgonba igazán látványos kezdett lenni a belső tér kialakítása. A felső tároló szekrények kereteit megépítettük, leburkoltuk, aztán következett a második réteg lazúr felkenése a szekrények oldalaira és aljára. A konyhapult is felkerült, egyelőre még csap és mosdó kagyló nélkül, majd a hátsó kerék dobok takaróit illesztettük a helyükre, ezek csak a szigetelés védelmére szolgálnak. Többféle kabinet nyitó-csukó szerkezetet próbáltunk, és ahol csak tehettük a süllyesztett fogantyús megoldásnál maradtunk, gondolván hogy minél kevesebb dolog legyen amibe bele lehet akadni.

Egy pár hét alatt az összes szekrény, kabinet és fiók a helyére került, majd egy nagyon izgalmas új mérföldkőhöz értünk, névlegesen: “Lőn Világosság!”

Beélesítettük az elektromos rendszert egy másik barátunk segítségével, (ebbe magunk nem mertünk bele vágni szakértelem nélkül) ezáltal végre használni tudtuk a szolár panelt, amit hónapokkal ezelőtt felszereltek nekünk de aztán szét kellett szednünk a szerkezetépítés miatt. A rendszerünk viszonylag egyszerű, a bejövő 12V rendszer egy átalakító segítségével 230V-ot csinál amit 600W teljesítményig tudunk használni. A víz és világítás a 12V rendszeren van de a konnektorokba 230V van. Mindamellett külső csatlakozónk is van amit ha bedugunk a 230V-ot teljesítmény korlátozás nélkül használhatjuk mind az 5 konnektorunkból. A 160W napelem folyamatosan tölti a 115Ah mély töltésű aksit, de a járó motor generátora is tölti menet közben.

Nem kis kutató munka volt a megfelelő lámpákat megtalálni. A LED lámpák világában azt hittük rengeteg választék lesz, de mint kiderült, mire figyelembe vesszük a beépítési mélységet és fényerősséget, fogyasztást és színhőmérsékletet gyakorlatilag néhány model maradt csak ami mindennek megfelelt. Aztán jöttek a LED szalagok, itt volt választék bőven. A mi választásunk egy állítható erősségű és színű, távirányítóval vezérelhető, rendszerre esett. Minden hangulatnak van egy saját világítása. Az idő igazolta az elméletünket, a világítási megoldások kombinálása jó ötlet volt, a furgon atmoszférája gyökeresen más egy gombnyomásra akár irodának akár konyhának akár halószobának használjuk a teret.

Gyuri és az asztalos barátunk, akinek a segítsége/szerszámai/műhelye nélkül a project egészen másként alakult volna, még az indulás előtti utolsó két este megcsinálták az asztalunkat ami persze nem a legalapabbra lett tervezve… Az alap design egy kanyargós folyó szigetekkel a közepén. A folyót műgyantából öntöttük ki amibe foszforeszkáló pigment por lett keverve (sötétben világít). Mivel munka közben alakult ki a terv sajnos nem gondoltunk rá hogy kék festéket vegyünk a műgyanta színezéséhez, de sebaj, egy toll betét tintájából kevertünk bele kéket . Nem is lett rossz.

Így, nagyjából 4.5 hónap alatt elkészült a lakó-furgonunk Sam (a furgon neve “SAM” egyértelművé vált amikor átvettük a rendszámot a kormányablaknál).
Ezzel elérkezett a pillanat amit nem kis izgalommal vártunk. Az otthonunk elkészült, legjobb tudásunk (és addigra megmaradt türelmünk) szerint bepakoltunk. Az utolsó napokban rengeteg volt a pörgés; mit felejtünk el, mire nem gondoltunk? A valódi vizsga most kezdődik amikor elindulunk. Egy ilyen otthont csak lakva és gurulva ismeri meg az ember.