Sucre

Bolívia sok szempontból különbözött az általunk ismert és bejárt országoktól Dél-Amerikában. Az első pár napunk relatív nyugalomban teltek, aztán egy közút fejlesztés elleni tüntetés közepén találtuk magunkat ahol hegyoldalakat omlasztottak le hogy út torlaszokat képezzen. A következő napon megtudtuk hogy Bolíviában “nem adnak el benzint külföldieknek”. Ez egy törvénykezés, úgyhogy az enyhe túlzás amikor azt mondjuk hogy a következő pár ezer kilométer megkövetelte hogy kreatívak és kitartóak legyünk. A motorunk nem evett túl sokat, de a távolságokat Bolíviában nagyon komolyan kellett vennünk, főleg amikor hegyek között utaztunk. 

Várható út viszonyok Bolíviában....minden sarkon egy benzinkút...Hahaha.

A másik dolog amit érdekesnek találtunk, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bolíviának is volt anno tengerpartja amit egy rosszul elsült konfliktus után Chile legombolt róluk. Ezáltal az ország 120,000 km²-t vesztett ami gazdaságilag egy olyan érvágás volt számukra, hogy soha nem tudott talpra állni az ország.

Bolívia volt az egyik legszegényebb ország amit beutaztunk a dél-amerikai utunk alatt, de élményekben annál gazdagabb volt.

Egy másik érdekesség, hogy Bolíviának két főváros van. Északon La Paz-ban voltunk Karácsonykor aztán Vízkeresztre oda értünk Sucre-ba.

Történelmileg Sucre volt először a hivatalos főváros, amit 1538-ban alapítottak az ezüst bányák fellendülése idején. A város a bolíviai felvidék mentén fekszik és az egész belváros egy UNESCO Történelmi Világörökség. 

La Paz azért keveredett bele egy amolyan hatalmi harcba a főváros címért, mert az ezüst bányák levirágzása után a bádog lett az ország gazdaságának mentségvára. Sokáig ment a huza-vona és még egy polgár háború is kitört emiatt, de végül abban maradtak hogy La Paz lesz a kereskedelmi és pénzügyi központja az országnak, míg a törvényszék megmaradt Sucre-ban.

Nem voltunk túl sokat Sucre-ban, de nagyon élveztük a város hangulatát és gyönyörű fekvését. A belvárost többször is körbe jártuk és minden este kimentünk a fő térre (Plaza 25 de Mayo), mert még fenn voltak a Karácsonyi fények és nagyon szerettük nézni a jövés-menést.

Sucre katedrálisa a fő tér sarkán
A katedrális belülről
A belváros kis utcáit néhány helyen kócos kábelezés csúfítja
Az egyetem épülete
Egy kis déli dúgó

A második napunkon, felsétáltunk a La Recoleta kilátóhoz ami az ott található kolostorról kapta a nevét amit 1601-ben alapítottak. A séta kicsit meredek volt a macska köves úton, de mivel forgalom nem nagyon volt, élveztük a túra jellegét a reggelünknek. 

A felfelé vezető út. Figyelitek a néni mit cipel??
A Recoleta kolostor és a tér mögöttünk
Kilátás az óvárosra

A domb tetején nagyon szép volt a kilátás az óvárosra, tömeg pedig egyáltalán nem volt. Miután körbe jártuk a teret bekukucskáltunk a templomba ahol éppen mise volt Vízkeresztre.

A következő napunkon egy meglepetés ért minket amikor kiléptünk az utcára. Tömeg volt, nagyon nagy tömeg. Az ablakokon mind lógtak ki emberek és a járdák mindkét oldalt dugig voltak. Nem kellett sokat kérdezősködnünk mire megtudtuk hogy Vízkereszt ünnep volt. Bolíviában  Karácsony egy szerény családi gyülekezet ahol Karácsony fa helyett Betlehemet állítanak össze. Vízkeresztkor pedig ünnepi felvonulás a három király tiszteletére.

Teljes Betlehem egy kocsi platóján
Aztán mind három királynak volt saját kocsija ahonnan cukrot dobáltak a tömegbe...A piros autóban Boldizsár közelít.
Betlehem csillaga
Zenekarok és táncoportok követték egymást

Az ünnep jóformán egész délután tartott, természetesen a Plaza 25 de Mayo volt a gócpontja a felvonulásnak. Jó pár órát sétálgattunk és élveztük az ünnepi hangulatot, majd este vissza kóboroltunk a hostelunkhoz egy szép naplementét elcsípni a teraszról. 

Viszlát Sucre
Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+

további posztok amik érdekelhetnek

Brazília képeken keresztül

Brazília A Magyarországnál 92 szer nagyobb, 21. századra gazdasági nagyhatalommá vált ex portugál gyarmat Brazília mindenki számára ismerős név. A világhírű karneváljai, tenger partjai, ikonikus

Read More »

SAM, az utazó otthonunk

A furgonunk Sam A guruló otthonunk építése  Az utazásunk dél-amerikai hátizsákos/motoros szakasza után már megfogalmazódott bennünk az életünk következő lépése. Saját tervezésű és építésű furgonnal

Read More »

Leave a Reply