Paraguay volt az utolsó megállónk Dél-Amerikában. Ezt az országot nagyon kevesen látogatják, röviden azért mert még nincs kiépítve egy megfelelően csábító infrastruktúra ami oda vonzaná a külföldieket. A vörös termő talaja minket Ausztráliára emlékeztetett, az emberek szerényen élnek, de mindent beleadnak ha ünnep van és a vendég szeretetük is példás. A Jezsuiták anno innen indították térítő munkájukat több szomszédos országba. Ennek a kornak a romjai a világon az egyik legkevésbé látogatottabb UNESCO örökségeink közé tartoznak.
Gyönyörű mozaik a főváros egyik kis mellék utcájában
A szegény ember mindig leleményes, itt egy bicajból épült kés élező
A bőr kéz és díszművesség nagy hagyomány Paraguayban
A Hősök Panteonja Asuncionban egy emlékmű, nemcsak a hadvezéreknek és uralkodóknak, hanem a számtalan névtelen elesett katonának is.
A Paraná folyó minden évben elárasztja a környező településeket és az emberek elvesztik mindenüket
A múlt maradványai; gyönyörű templomokat láttunk még apró kis falvakban is
Paraguay Cowboy! Vidéken rengeteg szarvas marhát tartanak
Egy kis út széli hús sütés amit két falu között találtunk
Minden ami helyi….nincs sok választék, de ami volt az finom volt. Házi sajt, méz, mandarin…Tököt nem vettünk!
Ybycuí Nemzeti Park, egy csodás vadon amit kettesben élveztünk
A Hősök Panteonja
Nagyjából ez volt az átlag forgalom egy Szerda délután
A Jezsuita romoknál
Az átlagos megállók ahol benzint és ebédet vadásztuk út közben
Ybycuí Nemzeti Park
Egy apró gyöngyszem házikó, de a falu nevét nem tudjuk
Ybycuí fő kilátója, senki sem volt akit megkérhettünk volna hogy fényképezzen
A régi vasútállomás a fővárosban, ma már csak egy múzeum
La Santísima Trinidad de Paraná, A Jezsuiták hagyatéka
Vallásos motívumok amiket nem romboltak le a Jezsuiták kiűzése után
Hősök Panteonja
Mini ananász! Ki látott már ilyet? Méz édes, csak legyen türelmed megpucolni
Egy kis faluba bele csöppentünk egy ünnepségbe Sent Angelita
Gyakran láttunk nemzeti színekben feldíszített épületeket
A főváros legszebb épülete a Parlament, na és persze itt sem kellett sorban állnunk a képért
Hihetetlen volt ezeket a romokat bejárni, tudván hogy anno az indiánok építették őket néhány szerzetes irányításával
Zöld erdőben jártam….Ybycuí
Útszéli áru
Itá város temploma
Ennél közelebb nem engedtek minket a katonák a Parlamenthez
Váratlan fordulat az utolsó esténkre, meghívtak minket egy fesztiválra. Túl sokat ettünk!
Anton Völgy Anton Völgy volt az utolsó előtti megállónk Panamába, csak pár napunk maradt a környék felderítésére mert már szállást foglaltunk Panamavárosban ahonnan Június 13-án
Paraguay Jezsuita hagyatéka Egy csipetnyi történelem Az összes ország közül amit végigutaztunk Dél-Amerikába (9), Paraguayról tudtunk a legkevesebbet. Amikor átértünk a határon Brazíliából Ciudad del
Trujillo Trujillo városát 1534-ben alapították a Spanyol hódítók. A város központjában mintha megállt volna az idő, korhűen felújított és fenntartott koloniális stílusú templomok és épületek
Mikulov Több hónapos ‘építkezés’ és készülődés után végre nekivágunk Európai utunknak, a kőszegi kormányablak jóvoltából, Sami-nek keresztelt furgonunkkal. Mikulov, az első említésre méltó megállónk, Csehországban. A
Hardanger Miután egy rövid kitérőt tettünk Risor kis kikötő városába Norvégia nyugati oldala felé indultunk tovább. Bergen volt kitűzve mint cél, mivel azt hallottuk hogy
Rio Tranquillo Dél-Amerikában az egyik legjobban várt élménye Patagonia felderítése volt. Ez sokaknak ismerős név, de ki mit és mennyit tud róla már egy nagyon
Popayan Amikor már Kolumbia déli oldalán jártunk és elkezdtünk a határ átkelésen gondolkozni Ecuador felé, páran említették nekünk a “fehér várost” ami elnyerte (persze nem
Bocas Del Toro Betekintés a Paradicsomba Isla Zapatillas A hosztel szobánk a mólóra nézett Bocas del Toro az egyik legismertebb sziget csoport a panamai Karib
Samara Samara egy kis eldugott falu Costa Rica Csendes óceáni partján. Nem sokan jönnek ide, de a szörfösök között egy nagyon népszerű tanuló hely. A
Saltstraumen Saltstraumen egy váratlan és kissé inkább negatívan emlékezetes megállónk volt Norvégiába. A reggelünket lassan kezdtük el a kis parkolóban ahol csak egy “szomszédunk” volt.
Quebrada Las Gachas Kolumbiának nagyon változatos és gazdag az élővilága, a földrajzi adottságai pedig még annál is változatosabbak. Ezért is egyre többen látogatnak el ebbe
Atacama sivatag Még jócskán a Salar de Uyuni, (a világ legnagyobb sósivataga) varázsa alatt voltunk és mostanra már majdhogynem megkedveltük a sivatagokat. Van egy nyugodt egyszerűségük és egy