Dániából tovább haladtunk Svédország felé, ahonnan a terveink szerint Norvégia lenne a következő megállónk. Interneten böngészgetve kiderítettük hogy a norvégok meglehetősen szigorú intézkedéseket hoztak a svédek és a Svédországon át utazókkal szemben. Gyakorlatilag egész Svédország ’piros zónának’ számított a Covid-19 miatt, kivéve 7 tartományt ami egy kis görbe ívben lehetővé teszi hogy a Dánia felől érkező, zömével német turista át tudjon vezetni dél Svédországon keresztül Norvégiába. Kényelmes értelmezése a jelenlegi szituációnak, nemde? Kifejezetten átlátszó a szándék (szerintünk), de nekünk pont kapóra jött. Mindenesetre elhatároztuk hogy tiszteletben tartjuk az előírásokat és mindvégig a ‘zöld övezetben’ maradunk hogy ne kelljen karanténba mennünk Norvégiába érkezvén. Mindamellett úgy gondoltuk ha a norvégok szerint ez így tuti akkor mi is próbálunk felelősségteljesen cselekedni és nem kijátszani a rendszerüket. Az útvonalunkat ezért rendszeresen dokumentáltuk Google térkép segítségével, ami később nagyon jó ötletnek bizonyult a határátlépésnél.
Dániából kijövet át kellett hajtanunk az Öresund hídon, ami Európa egyik leghosszabb hídja (közel 8 km), és sok helyen egy turisztikai látványosságként emlegetik. Bár az idő gyalázatos volt amikor mi ott voltunk ami talán még borongósabbá tette a hangulatot hogy a hídon az átkelési díj Sammi-nek €126 volt! Ez azért húzós volt egy híd átkelésért. De legalább úgy éreztük, ez most már hivatalos, tényleg megérkeztünk Skandináviába.
A Gustav Adolf Tér az egyik legszebb a városba, számos szökőkúttal, paddal és mellette van egy elég nagy park is ami régen az egyik temető volt. Ha van szerencsétek Advent idején itt lenni Malmöben a Karácsonyi vásárt idején mindenképp látogassatok ki ide.
A belvárosban sok festői kis utcát lehet bejárni de mi elég céltudatosan próbáltunk haladni, először a Stortorget térre mentünk ahol a városháza előtt Karl X Gustav király szobrát lehet látni. Ő volt az az uralkodó aki Malmö városát vissza szerezte Dániától az 1600-as évek közepén.
A St Petri kyrka Malmö egyik legöregebb épülete a 14-dik századból. Meglepően nem volt nyitva, pedig vasárnap voltunk ott. Kár mert olvastunk az ott látható oltárról ami 1611-ben került a templomba és mellesleg a legnagyobb fa oltár Európában.
Lilla Torg az egyik legnyüzsgőbb része a városnak. A teret jó pár nagyon szép állapotban megőrzött régi épület gyűrűzi körbe, a tér pedig dugig van kiülős éttermekkel, továbbá egész évben ide szervezik a legtöbb piacot és szabadtéri kulturális programot.
A Gamla Staden inkább egy régi város rész aminek nagy rész a kikötőben és az oda vezető csatorna mentén van. Itt érdemes csak sétálgatni egyet és a sok kis hídról különböző szögekből nézni a várost.
A nap végén elég boldogan mentünk vissza Sammi-hez, úgy éreztük egy nagyon jó napot töltöttünk Malmö felfedezésével. Még útba esett a városi könyvtár amiről azt hallottuk hogy szintén egy népszerű látványosság, amióta felújították a 90-es években. Több mint egymillió ember látogatja meg évente. Hát ezt éppen restaurálták, amúgy is már bezárt a napra. Nem lehet mindent bele féretni egy napba.
Boquete Miután már pár hetet a Karib tenger partjain és szigetein utaztunk kedvünk támadt egy kis változásra. Boquete a panamai Chiriquí Felvidéken fekszik nem messze
Asunción Paraguay és asunción rövid történelme Az összes ország közül amit végigutaztunk Dél-Amerikába, Paraguayról tudtuk a legkevesebbet amikor átléptük az ország határát. Az ország eléggé
Iquitostól Pucallpába Egy hosszú út az Amazonasban, valamint betekintés egy más világba Ki ne szeretne 2000 km-t utazni a világ leghíresebb dzsungelén keresztül? Nekünk ez
Torotoro Miután már jó pár ismertebb helyet meglátogattunk a Bolíviai utunk során úgy döntöttünk hogy bevállalunk egy nem olyan népszerű és kissé zötykölődős utat. A
Salar de Uyuni Bolívia dél-nyugati csücskén található Salar de Uyuni, a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje, vagy úgymond sós mocsara, vagy
Saltstraumen Saltstraumen egy váratlan és kissé inkább negatívan emlékezetes megállónk volt Norvégiába. A reggelünket lassan kezdtük el a kis parkolóban ahol csak egy “szomszédunk” volt.