Lübeck egy bájos kikötőváros észak Németországban amit a jellegzetes gótikus tégla épületei, macskaköves utcái és festői környezete tett híressé. A belváros legrégebbi területét a Trave folyó öleli körbe aminek a partján áll Németország talán egyik legikonikusabb és legnagyobb becsben tartott épülete amit 1464-ben építettek.
Nos, a sorrendjét nem igazán tudjuk a város nézésünknek, mivel térkép nélkül mentünk, de nem is igazán számít. Az igazság az hogy Lübeckben egy hetet is el lehetett volna tölteni a számos múzeumban, butikban és templomban. Lehet hajóval vagy tető nélküli busszal is körbe menni, nem is beszélve a kulturális programokról, a koncertekről, kiállításokról, vagy akár bábszínház előadásról.
Ezúttal egy másik hídról közelítettük meg a belvárost, a Burgtorbrücke-n. Itt nemcsak a Burgklostert volt érdemes megnézni de jó pár nagyobb hajó mellett is eljöttünk a folyóparton. A Burgkloster elsősorban a Hanza-szövetség múzeuma. A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában, majdnem félezer évig működött, az egész Balti-Tenger régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A korszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újra alapították.
Majdnem szembe a kórházzal szembe van a Schiffergesellschaft, a város egyik legkarakteresebb étterme ami 1535 óta az akkori hajós kereskedők és tengerészek székhelye volt. A belseje szinte magában egy múzeummal ér fel.
Innen értünk el az egyik kedvenc részünkre, az Engelsgrube utca. Itt egymás mellett sorakoztak a mesébe illő kis görbe sikátorok amik nem feltétlenül egy hivatalos turista látványosság, de mi elbűvölőnek tartottuk őket. A 17-dik században lettek ezek a házak kiépítve mint egy szociális segély szegényeknek és öregeknek.
A fő látványosság persze a Holstentor kapu volt. Ez a kapu a 15-dik század óta áll a város nyugati oldalán és talán az idő meg is látszik már rajta egy kicsit. A két duci torony feltűnően csámpásan áll, valószínűleg egy kis természetes süllyedés miatt, vagy talán a kőművesek voltak kicsit ittasak? Minden esetre érthető hogy miért szeretik a Németek ennyire ezt az egyedi épületet, nekünk is nagyon tetszett. A városnak eredetileg négy kapuja volt a folyó mentén, ebből csak egy maradt meg a Holstentoron kívül, nevezetesen a Burgtor ami a város északi kapuja volt. A múzeumba nem mentünk be, de a turista információhoz beugrottunk egy térképért hogy legalább legyen valami referenciánk arról hogy mit is láttunk. Nos csak svéd, japán és német térkép volt. Nem voltak a legjobban felszereltek, de legalább meg tudtuk nézni merre jártunk a délelőtt során.
Tudtunk volna még nézelődni? Feltétlenül, de még aznap vezetünk kellett vagy 320km-t hogy Odense városába érjünk Dániába. És mit ad Isten? Odense a szülő városa minden idők egyik leghíresebb gyermek és tündér mese írójának Hans Christian Andersennek. Akkor most halmozzuk az élményeket és a mese szép városokat.
Kolumbia Mit is érdemes tudni Kolumbiáról? Egy sokszínű ország ahol megigéző Karib tengerpartok, áthatolhatatlan esőerdők, sziklás hegyvidékek és sivatagok váltogatják egymást. A kávé és csokoládé
Panama Panama annak ellenére hogy egy apró ország, elég stabilan megállja a helyét a turizmus-iparban. Az ország Karib tenger felöli oldalán világhíres tengerpartok, apró szigetek
Tromso Tromso az északi fényekről és a sarki expedíciókról híres, a várostól az északi sarkkör pedig csak 200 km-re délre van. Már szeptembert írunk, úgyhogy
cali Cali sosem volt a bakancs listánkon, de párszor az utunk során már tettünk kitérőket a Couch Surfing közösség miatt. Így keveredtünk Caliba is. A
Lovund és Traena Már pár napja elhagytuk Trondheimet amit észak Norvégia kapujának tekintenek és beléptünk Nordland tartományba. Innen rengeteg komp és ‘gyors hajó’ járat van
Carretera Austral A Carretera Austral (déli országút) az egyik leghíresebb út a dél-amerikai kontinensen (a pánamerikai autópálya mellett). Ez az út több int 1200 km-en