Nem volt nagy meglepetés hogy amikor letett minket a busz legalább száz emberrel tolongtunk az ösvény kezdete felé. Tudtuk hogy tömeg lesz, mivel már napok óta felhős és esős volt az idő, úgyhogy egy napsütéses napon persze hogy mindenki ott akart lenni a vízesésnél.

A “ne etesd az állatokat” tábla úton útfélen ki van rakva amit elsőre picit furcsállottunk is. Nem nagyon gondoltunk bele hogy ez mekkora probléma is lehet errefelé mivel a legtöbb nemzeti parkban ahol jártunk ezen táblák szintúgy megtalálhatók és túlnyomó többségben a látogatók be is tartják a kérést. Mindazonáltal nem kellett sokat várni hogy megértsük a táblarengeteg jogosultságát, mindjárt a legelső kilátó pontnál csoportosan szaladtak az újonnan érkező turistákhoz a koátik (ormányos medve) és nem ok nélkül. A tiltás ellenére kaptak chipset, cukrot, szendvicset és valaki még rágógumit is adott nekik. Kaptak mindent ami csak volt a látogatóknál. Sajnos ezek lehettek a legegészségtelenebbül táplálkozó állatok az egész parkba és ami még szomorúbb hogy nem egy-egy kevésbé informált embernek az ‘adományáról’ beszélünk hanem  hogy rengetegen megszegvén a park és a józan ész által elvárt normákat az állatok kárára ‘jótékonykodnak’.