Egy új fejezettel bővítettük kalandjainkat. Patagónia északi részét (főleg a chilei oldalt) nagyon élveztük, de izgatottan indultunk a Los Glaciares Nemzeti Parkba (a legnagyobb természetvédelmi terület az országba) ami Argentínába található. El Chaltén és El Calafate a két legnagyobb központja a parknak. El Chalténben ami a park északi részén található több túrát is bevállaltunk, a legszebb a Fitzroy volt; amiről majd egy másik blogposztban írunk bővebben. El Calafate, a déli szomszéd kb 2 óra kocsival. A város önmagában is bájos, tele túra boltokkal, éttermekkel, és mindennel ami a modern turizmus ipartól elvárt. A színvonal a nyugat európaival vetekszik az árak már itt is elég borsosak, pedig még Patagónia déli csücske majdnem 1000 km-re van innét. El Calafate a legkézenfekvőbb kiindulópont a Perito Moreno Gleccserhez ami a Dél Amerikában töltött időnk egyik legnagyobb látványossága volt, ezt reméljük a képeink többé-kevésbé vissza is adják.
Csak pár napot voltunk El Calafatében, de nagyon élveztük az ott létünket, eddigre már heteket töltöttünk vadkempingezéssel, jó volt újra ágyban aludni és tányérból enni. Hosztelek tömkelege található a város minden szegletében ahol a saját közlekedési eszközzel nem rendelkezők feliratkozhatnak szervezett utazásokra. Turista információ és utazás szervező irodák tucatjai várnak a látogatókra. A város központba is ellátogattunk ami nagyon bájos, de számunkra kicsit túlárazott volt, viszont életünkben nem láttunk még ekkora levendula bokrokat. Szóval megérte.
A utazási irodák többsége naponta szervez kirándulásokat a Perito Moreno-hoz. Érdemes korán indulni mert 65 km az út a nemzeti park bejáratáig . A belépő nagyjából 9000Ft/fő és ezért be lehet járni a parkot a gleccser körül kiépített sétányokon. A deszkázott ösvények abszolut kényelmes sétálásra adnak lehetőséget mindenkinek 4 és 80 év között. Vannak természetesen drágább túrák ahol a résztvevők felmehetnek a gleccserre, vagy akár hajóval is körbevisznek ha megfizeted.
Miután befizettük a belépőnket volt pár km az első kilátó pontig ahol először meg lehetett pillantani a hatalmas jég falat. Sokan voltak ezen a részen, viszont senki nem időzött, egyrészt mert nagyon szeles volt, másrészt mert sütött a nap és hallottuk a hosztelba hogy már egy hete szürke felhős és esős idő volt, úgyhogy a napsütést mindenki ki akarta használni.
A következő megállónk egy hatalmas parkoló volt ahonnan buszok viszik tovább az embereket a gleccserhez. Alternatívába le lehet a parkolóból sétálni a víz partra és onnan elindulni a sétányon, amit sajnos mi utólag vettünk csak észre.
Amikor elindultunk a deszkával kiépített sétányon nem tudtuk egyből hogy milyen közel is leszünk a gleccserhez.
Úton útfélen információs tábla vol kitéve a látogatóknak, spanyolul és angolul is ahol mindenféle érdekes és hasznos információval látják el a látogatókat a gleccserről, kialakulásáról, történelméről, és persze a park állat és növényvilágáról. Például a Perito Moreno Gleccser nagyobb mint Buenos Aires, az ország fővárosa és a víz fölé emelkedő jég fal 70 a méter magasságot is eléri (csak a víz feletti rész!!).
A patagóniai jég mezők gyakorlatilag a legnagyobb jéggel borított felületet képezik a bolygón az Antarktisz és Grönland után. Ezen a területen összesen 48 nagy gleccser és több mint 100 “mellék ágazati” gleccser található.
Lehengerlő élmény volt ezt a gigantikus jégtömeget látni közelről. Szintén örömmel olvastuk hogy a Perito Moreno Gleccser a világon azon kevés gleccserei közé tartozik ami még előre halad ahelyett hogy húzódna vissza, bár a vastagsága évről évre csökken a globális felmelegedésnek köszönhetően.
Szuper volt körbejárni a parkot; gyönyörködni és hallgatni a mélyről hangzó roppanásokat ahogy a jég folyamatosan mozog és töredezik. Nagyon igyekeztünk felvenni videóra ahogy egy nagyobb darab letörik, de nem volt szerencsénk. Párszor láttuk, de nem volt a kamera bekészítve, illetve amit le is videóztunk nem igazán adja vissza a látványt. Kicsit olyan mint hulló csillagokat videózni, szerencse és türelem kell hozzá hát sajna ezúttal ez nem jött össze.
Lübeck Lübeck egy bájos kikötőváros észak Németországban amit a jellegzetes gótikus tégla épületei, macskaköves utcái és festői környezete tett híressé. A belváros legrégebbi területét a
Lago Paron Lago Paron, avagy a Paron tó egy magas fekvésű gleccser tó a perui Andokban. A Huarazban töltött egy hónapunk alatt sokat hallottunk a közeli Laguna
Mikulov Több hónapos ‘építkezés’ és készülődés után végre nekivágunk Európai utunknak, a kőszegi kormányablak jóvoltából, Sami-nek keresztelt furgonunkkal. Mikulov, az első említésre méltó megállónk, Csehországban. A
Bocas Del Toro Betekintés a Paradicsomba Isla Zapatillas A hosztel szobánk a mólóra nézett Bocas del Toro az egyik legismertebb sziget csoport a panamai Karib
Cahuita Az utolsó megállónk Costa Ricában mielőtt átsétáltunk Panamába Cahuita kis városa volt. Ez a hely a legjobban a tengerpartjairól és a Nemzeti Parkjáról híres.
Bolívia Bolívia nem túl gyakran kerül a Dél-Amerikába utazók bakancslistájára (kivéve talán Salar de Uyuni), és ez nem feltétlenül meglepő mivel a legszegényebb ország a